home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9311
/
ORAREND2.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1995-04-15
|
15KB
|
270 lines
@VKét órarendkészítô szoftver@N
@Vòra-rendezgetô@N
Åltalában minden iskolai tanév azzal kezdôdik, hogy a
tanulók és a pedagógusok kézhez kapják órarendjüket, amit
aztán vagy szidnak vagy dicsérnek. Ha valaki nekiáll
órarendet készíteni, akkor felkészülhet néhány
átvirrasztott éjszakára, több napi elfoglaltságra, nem is
beszélve arról, hogy egy tanévben akár több, különbözô
órarendet is kell készíteni.
A számítástechnika újabb és újabb felhasználási területei
után kutatva sokakban megfogalmazódott az a kérdés, hogy
nem lehetne-e intelligens programokkal megkönnyíteni az
iskolai élet ""központi ütemezôjének", az órarendnek az
elkészítését. A feladat kezdetben egyszerûnek tûnik:
fogalmazzuk meg a tanárok, tantárgyak stb. igényeit
valamilyen jól ""digitalizálható" feltételrendszerben, és
ezután valamilyen hatékony keresési algoritmussal keressük
ki a lehetséges megoldások közül a legmegfelelôbbet. Åm aki
már maga is megpróbálkozott ilyesfajta mesterséges
intelligenciával bíró programot fabrikálni, az tudja, hogy
a kezdeti lendület hamarosan nehézségekbe ütközik.
Az órarendek -- fôleg az utóbbi idôkben -- az oktatás
nagymértékû specializációja miatt ""elvadultak". Hol vannak
már azok az idôk, amikor egy osztály megbonthatatlan
tanulóközösséget is jelentett egyben! Fôleg a különféle
idegen nyelvek több szinten való oktatása, valamint a
fakultációk csoportokra tördelték az osztályokat, melyek
bizonyos tantárgyakra szervezôdnek, majd más tantárgyak
miatt átalakulnak. Tehát ma már nem úgy kell feltenni a
kérdést, mint hajdan: melyik osztály, melyik tanárral,
melyik teremben, melyik tantárgyat tanulja? Ehelyett:
""Mely osztályokból létrejött csoportok, mely tanárokkal,
milyen termekben, milyen tantárgyakat kell, hogy egy idôben
tanuljanak?" a nagy kérdés.
Aki már látott órarendkészítôket munka közben, az tudhatja,
hogy azok a fent leírt, egymással összetartozó csoportokat,
tanárokat stb. jelentô kartonlapocskákat tologatnak egy
idô-koordináta felosztású táblán.
Mivel jómagam is pedagógus vagyok, ráadásul az utóbbi
néhány évben nekem jutott az a nem túl hálás feladat, hogy
elkészítsem az iskola órarendjét, körülnéztem, hátha akad
valamilyen program, ami ezt a munkát megkönnyítené. Nekem
két olyat sikerült találnom, ami ténylegesen megoldja az
órarendkészítés problémáját, azaz nemcsak tárolja és
nyomtatja a kézzel készített végterméket.
A két programnak nemcsak a lényege, de a neve is igen
hasonló: az elsô az òrarend (aktuális verziója: 4.6) a
másik az òrendes (aktuális verziója: 1.8). A
következôkben nézzük meg, milyen szolgáltatásokat nyújt a
két program!
Kezdjük a legelején, a telepítésnél!
Az òrarend csomagjában egy 5|1/4 colos, 360 Kbyte-os
floppyt és egy 50 oldalas kézikönyvet találunk. A
telepítés során nincs más dolgunk, mint a lemezen lévô
ORAREND.EXE file-t átmásolni a merevlemez tetszôleges
alkönyvtárába, illetve ha a gépünkben nincs merevlemez,
akkor a program floppyról is futtatható, természetesen
valamivel lassabban. Annak ellenére, hogy a programot
merevlemezre másoltuk, még minden indításkor szükség van az
eredeti lemezre, ugyanis a program védelmét kulcslemezzel
oldották meg. (Ha legális használat során megsérül a
kulcslemez, azt a program készítôje kicseréli!) A programot
akár egy XT-n is futtathatjuk, ha van legalább 512 Kbyte
szabad memóriánk. Az eredeti lemezen találunk a
gyakorláshoz néhány mintafile-t is.
Az òrendes telepítését (dedikálását) a szerzôk a helyszínen
végzik, ekkor a program kap egy egyedi sorszámot, de más
védelem nincs a programban. Magunk részére tetszôleges
számú gépre telepíthetjük, akár többen, párhuzamosan is
dolgozhatunk a programmal. A programnak elég nagy a
memóriaigénye, indítás elôtt célszerû kitakarítani a
memóriát a lefagyások elkerülése érdekében. Hatékony
használatához nem árt egy 386-os, de mûködik a kisebb
gépeken is.
@VAdatok felvitele@N
Az adatbevitel logikája mindkét programnál szinte azonos.
A bevezetôben említett kartonlapocskákhoz hasonlóan
órablokkokat kell felvinnünk. Mielôtt hozzálátunk az adatok
beírásához, meg kell terveznünk az egyes évfolyamok
tantárgyfelosztását, csoportbontásait, terembeosztásokat
stb.
Mindkét programnál minden osztály minden egyes tantárgyát
külön-külön kell megadni, ami elsô látásra kicsit soknak
tûnik, de késôbb bebizonyosodott, hogy ezzel a módszerrel
nyílik a legjobb lehetôség a különbözô feltételek
megadására. Az òrarend esetén minden egyes órablokkott
külön sorban kell megadni, minden nevet külön begépelve
(célszerû rövidíteni), míg az òrendes esetén külön fel kell
vinni az osztályok, tanárok, tantárgyak, termek listáját,
amelybôl a késôbbiekben mint menübôl lehet választani, így
kisebb a gépelési hibákból adódó félreértés.
@VNéhány adatbeviteli példa@N
1. A 8.A osztálynak egy héten 5 matekórája van Kováts
tanár úrral a 15-ös teremben. Az öt órából egy dupla óra,
a többi szimpla. Ekkor a következô adatokat kell megadni:
@KNÉV : matek@N
@K OKTATò : Kováts@N
@K CSOPORT : 8a@N
@K HELYISÉG: 15@N
@K òRÅK : 2111 (Az óraszámok sorrendje tetszôleges!)@N
2. A 7.A és 7.B osztályt összevonjuk, majd a lányoknak egy
csoportban testnevelést, a fiúknak két csoportban technika
órát tartunk:
@KNÉV : tesi,tech@N
@K OKTATò : Nagy,Molnár,Fekete@N
@K CSOPORT : 7a,7b@N
@K HELYISÉG: tesi,technika1,technika2 (Célszerûbb rövidítve!)@N
@K òRÅK : 111@N
A fenti példa az òrarendre érvényes. Az òrendes az
óraszámok megadásában különbözik ettôl: itt azt kell
megadni, hogy egyszerre hány órát szeretnénk, és ebbôl
mennyit egy héten. Ha például egy dupla órát akarunk és
két szimplát, akkor ezt két különbözô blokkban kell
felvinnünk.
@VAz órák elhelyezése@N
Elôször azokat az órákat kell elhelyezni, amelyeket
valamilyen oknál fogva rögzíteni szeretnénk. Az òrarend
esetén ezt úgy tehetjük meg, hogy kiválasztjuk a megfelelô
tantárgyat, majd kijelöljük az órák helyét, végül az
adatokat rögzítjük. îgy oldható meg például egy pedagógus
szabadnapja, biztosítható egy terem foglaltsága stb. Az
òrendes esetén egyszerûen csak bejelöljük a tiltott
idôpontokat, amelyek vonatkozhatnak akár a tanárra, akár a
tantárgyra, akár az osztályra.
Ha elhelyeztünk minden kötött órát, akkor kezdôdhet a gépi
órarendkészítés, és ha szerencsénk van, akkor kényelmesen
elhelyezkedhetünk, hogy megvárjuk a kész órarendet.
Az òrarend az órákat egyfajta algoritmus szerint helyezi
el, míg az òrendes esetén három különbözô algoritmusból
választhatunk és ezeket akár kombináltan is használhatjuk.
Az órarend elkészítésének ideje nagyban függ attól, hogy
mekkora adathalmazzal dolgozunk, illetve mennyi feltételt
adtunk meg. Én mindkét programmal elkészítettem nagyjából
ugyanazon feltételekkel az órarendet. Tapasztalatom szerint
az òrendes a rendezést 6-8-szor gyorsabban végezte, mint az
òrarend (10--15 másodperc, illetve 1,5--3 perc alatt, 8
osztály, több csoportbontás, szaktantermek, rögzített
szabadnapok mellett egy 386-os, 40 MHz-es gépen).
Mindkét programnál maximálhatjuk az egyes napok közti
óraeltéréseket, így nem fordulhat elô, hogy az egyik napon
például hét óra, a másik napon pedig csak négy óra legyen.
Célszerû az egyes feltételekkel fokozatosan terhelni a
programokat, fôleg az egyéni kívánságokkal kapcsolatban,
hiszen csodákra egy program sem képes. Ha van elég idônk,
akár több órarendet is készíthetünk, amelybôl majd
kiválaszthatjuk a legjobbat. Az osztályok órarendjébe a
programok nem tesznek -- hacsak nem akarjuk --
lyukasórákat.
@VA kész órarendek listázása@N
Miután minden adatot gépre vittünk, és végeztünk a gépi
órarendkészítéssel, következhet a kész órarendek listázása
és utólagos ellenôrzése. A kész órarendeket listázhatjuk
képernyôre, nyomtatóra, de lemezre is elmenthetjük további
feldolgozás, például szövegszerkesztôvel való szépítés
céljából. Elôször természetesen célszerû a listát
képernyôre kérni, mert ha módosítunk, vagy hibát találunk,
akkor nem kell elpazarolnunk egy csomó papírt. Ha a
monitoron ellenôriztük a kész órarendeket, következhet a
nyomtatás.
Nyomtatáskor kétfajta felépítésû órarend közül
választhatunk: egyik az egyéni, lapokra tagolt, a másik a
soros felépítésû, amivel az egész órarend egyszerre
tekinthetô át. (Åltalában a nyomtató nem elég széles, így
nem fér ki az egész hét egymás mellé, jól olvashatón.
Ezért célszerû a napokat külön nyomtatni, és csak késôbb
összeragasztani.) Az így kinyomtatott órarendeket
kioszthatjuk kollégáinknak, illetve az osztályoknak, a
soros felépítésû listákat pedig kifüggeszthetjük, hogy
bármikor lássuk, ki mikor foglalt, esetleg tud-e
helyettesíteni. Lista kérhetô az oktatókról, a
csoportokról és a helyiségekrôl is.
Ha az adatbevitelkor sok rövidítést, egyéni jelzést
alkalmaztunk, célszerû a listát lemezre (file-ba) kérni és
egy szövegszerkesztôvel tovább finomítani, hogy az órarend
mindenki számára egyértelmû legyen.
@VA program használhatósága@N
Amikor az elsô programot megkaptam, már elkezdtük az akkori
órarend elkészítését hagyományos módszerekkel, így azonnal
volt összehasonlítási alapom. Hagyományos módon az
órarendet hárman készítettük, közel 5 napon keresztül.
(Nálunk egy tanítási ciklus két hétbôl áll, így minden
félévben két órarendet kell elkészíteni.) A kézi
órarendkészítésnél a legtöbb figyelmet az ütközések
elkerülésére és a sok feltétel betartására kellett
fordítani. Ha munka közben kiderült, hogy megváltozott
valamilyen feltétel, akkor ez sokszor több órás
többletmunkát jelentett. Az elsô ""gépi" órarendet
párhuzamosan készítettem, mintegy pihenésképpen.
Ugyanolyan feltételekkel egyedül kezdtem neki a program
kipróbálásának. Néhány órás munka után hasonló eredményt
sikerült elérnem, mint a hagyományos módszerrel.
Eddig az òrarend programmal tíz órarendet készítettem,
amelyeket sikeresen tudtunk használni. Ha évközben
valamilyen feltétel megváltozik (például valaki
megbetegszik), viszonylag gyorsan lehet új órarendet
készíteni, hiszen csak a meglévô adatainkat kell a
megfelelô feltételekkel módosítani, kiegészíteni.
@VMelyiket használjuk?@N
Nehéz elfogulatlan tanácsot adni, hiszen én az òrarendet
több éve használom -- nagy megelégedésemre. Sebességét
tekintve az òrendes jóval gyorsabb, és több szolgáltatást
nyújt az ellenôrzés, hibakeresés során is. Az òrarenddel
többféle formátumban tudjuk az elkészült órarendeket
kinyomtatni, lehetôségünk van a nulladik óra használatára,
hiányzások esetén helyettesítô tanár keresésére is. Ahol
egyszerre sok párhuzamos osztály van és nagy adathalmazzal
kell dolgozni, hatékonyabb az òrendes (ezt bizonyítja a
Kaffka Margit vagy az Arany János Gimnázium példája, ahol
közel 800 órablokkot kellett elhelyezni), kisebb iskoláknál
elegendô az òrarend teljesítménye is.
Az òrarend (egy soproni programozó, Rohonyi Pál készítette)
ára 8000 forint+áfa , az òrendes (Naszádi Gábor
fejlesztése) pedig 17 ezer forintba kerül. Az òrarend
esetén nem kell azonnal fizetnünk, 2--3 hétig
próbálgathatjuk, és csak ha beválik, kell kifizetni. Ha
nem tetszik, vissza kell küldeni a védelmül szolgáló
kulcslemezt. Az òrendesnek van demo változata, amely az
órák 90 százalékát helyezi el. Tehát nem zsákbamacskát
kell vennünk. Ha már bármelyik programból van egy régebbi
(legális) verziónk, az újabb változatokat kedvezményes áron
kaphatjuk meg. A legújabb hírek szerint készül az òrarend
program Windows alatt futtatható változata, amely
kihasználja a grafikus felhasználói felület elônyeit, s a
program kezelése még egyszerûbbé válik.
@KGörög András@N